Ha van ilyen lehetőség, akkor nekünk is jelentkeznünk kell, és meg kell próbálni elszámoltatni a költségeinket” – fogalmazott Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának szünetében megtartott tájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
a tárcavezető, hozzátéve: elmozdulás történt az elmúlt egy hónapban ezen a téren, s uniós szinten már arról folyik vita, hogy milyen kiadások jöhetnek szóba, és az Európai Bizottság is elmozdult korábbi, mereven elutasító álláspontjáról.
“Bízom abban, hogy ha az Európai Bizottság egyetért azzal, hogy ha Magyarország az uniós előírásokat tartotta be azzal, hogy biztosítja a határait, akkor méltányos lesz, és nem azokat fogja büntetni, akik az unió előírásait betartották” – magyarázta Varga Mihály, világossá téve, hogy a zöldhatár lezárását is olyan költségnek tekinti, amely a külső határok biztosítását szolgálja, és ezt mindenképpen figyelembe kell venni.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a magánnyugdíjpénztári átutalásokat is csak átmeneti ideig nem vette figyelembe a bizottság annak idején, de attól még a lehetőséggel akkor is élni kellett.
A miniszter ismertette, hogy Magyarország eddig idén 30 milliárd forintot fordított a migrációs válságra, és további 10 milliárd értékben fizeti az államkincstár a beérkező tételeket, valamint az Országgyűlés még 60 milliárd forintos mozgásteret biztosított erre a célra. A miniszter bízik abban, hogy ezt a keretet idén nem kell kimeríteni. Kitért arra is, hogy az unió közvetlen hozzájárulása viszonylag szerény, négymillió euró (mintegy 1,25 milliárd forint). A 2016-os büdzsé viszonylag szerény, de felülről nyitott összeget szán erre a célra, és a 200 milliárdos tartalékból minden felmerülő költségnek meg lehet teremteni a fedezetét – mondta el Varga Mihály.
A politikus kifejtette, hogy európai együttműködésre és döntésre van szükség, elemi érdek a külső, elsősorban a török-görög határ megvédése, s további támogatást kell nyújtani az unión kívüli menekülttáborokban élőknek.
Varga Mihály arra is kitért, hogy több országban “az az illúzió él”, hogy a bevándorlás hozzájárulhat gazdasági és társadalmi problémák megoldásához, és a bizottság több tagja is úgy véli, hogy a migrációs krízis afféle befektetés, amely rövid távon ráfordítást igényel, de hosszabb távon pozitív hatású folyamat. Világossá tette, hogy ezzel Magyarország egyáltalán nem ért egyet, s úgy véli, hogy ez rövid távon rontja a versenyképességet, más országok korábbi tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a bevándorlók integrációja egyáltalán nem egyértelmű siker. Mint mondta, máshol kell keresnünk a megoldást.
“Ha egy adott országban jelentős számú a munkanélküli, akkor először talán ott kellene megoldani a problémákat, és az ő képzésükkel, integrálásukkal megoldani a versenyképességi problémáinkat” – húzta alá Varga Mihály, emlékeztetve arra, hogy az unióban jelentős munkaerőtartalék van, a magyar kormány pedig a családpolitikát tekinti lehetséges megoldásnak, nem a bevándorlást.
A miniszter arról is beszélt, hogy az uniós tárcavezetők a bizottság múlt héten közzétett őszi gazdasági prognózisát is megvitatták, amely szerinte reálisan ítéli meg Magyarországot; igaz, a növekedési kilátásokat illetően a kormány néhány tized százalékponttal derűlátóbb Brüsszelnél.